Skip to main content

Hipotézis

Egyre polarizáltabb a tudományos társadalom a réz szerepét illetően nehézfémterheltség esetén (vagy épp anélkül). A hosszú ideje fennálló koncepció miszerint az akkumulálódott réz toxikus a szövetekben, lassan változni látszik.
A nehézfémek széles tüneti palettáját elsősorban az okozza, hogy lokalizációtól függően bármilyen enzim funkciót vagy szintézist képesek részben vagy egészben gátolni. Ennek egyik következményes megjelenése, hogy a májban vagy az idegrendszer szöveteiben megnő a kötetlen réz mennyisége.
Ezt nevezik tudományos körökben „másodlagos réz toxicitásnak”
(Az elsődleges amikor annyi külsőleg bevitt rezet pótol valaki, hogy az károsodást okoz a vérképzésben. Ettől túlzottan félni nem kell, mert olyan 20.000 mg magasságánál kerül képbe a jelenség, és 100.000 felett sem feltétlen halálos. RDA: 1mg)
Az oxidatív stressz jelenléte kézenfekvő, lévén ez a nehézfémterheltség egy jellegzetes velejárója, mégis sokszor a réz számlájára írják. Ezzel szokta kezdetét venni a réz nagy ívben való kerülése.
A dolog viszont több irányból sántít már a toxicitás megállapítását tekintve:

8 érv, amiért érdemes újragondolni a rézpótlást

Májbiopszia

 A szöveti réz százalékos eloszlását igen fájdalmas májbiopszián keresztül lehet csak pontosan megállapítani. Ki szeretne jelentkezni? Így van…eddig sem tették sokan. Állatok esetében vizsgálták a jelenséget és a bevitt réz nem volt arányban a májban akkumulálódott értékekkel. Tehát a pontos mennyiségek és a feltételezett toxicitás közti kapcsolat erősen megkérdőjeleződik.

Központi idegrendszer vizsgálata
A központi idegrendszer ilyen formán való vizsgálata még nehezebb. Léteznek aprólékos képalkotó eljárások amik olyan drágák, hogy jóérzésű ember inkább engedne az „agybiopsziának”.
Post-morten vizsgálatok
Post-mortem szöveti feltáró vizsgálatokból következtetni egy redox folyamatokban szerepet játszó ionra elég félrevezető lenne. Magyarabbul élő és elhalt szövetekben különböző értékeket találunk.
Laborvizsgálatok
A laborvizsgálatok nem adnak vissza pontos értéket a szervezet számára elérhető réz mennyiségéről, vagy a helyéről. A legtöbb réz a csontvelőben található, így az aktuális szérumszint nem pontos adat.
Cöruloplazmin & rézháztartás
A legjelentősebb rézszállító fehérje a cöruloplazmin egy rézfüggő enzim is, mely elégtelen rézháztartás mellett akadályoztatva jön létre. Ennek szintje sem mérvadó a szérumból mert a laborok nem tudnak különbséget tenni a rezet szállító (holoenzim) vagy a szubsztrát nélküli (apo-cörulopazmin) között. Az alacsony szintje mindenképpen egy rossz előjel.
Réz-toxicitás?
A rézhiány és a „réz-toxicitás” tünetei gyanúsan hasonlóak.
Idegrendszeri tünetek, krónikus fáradtság, kollagén szintézis akadályozottsága, hisztaminos reakciók, bőrtünetek, immunológiai jelenségek.
Wilson kór
Genetikailag felborult rézháztartás (Wilson kór) esetén kelációs technikákkal napi 2000 mg rezet is ki tudnak vezetni a szervezetből.
Miért pont a bevitt érték (5/10/15 mg) okozna további toxicitást?
Nincsenek vizsgálatok
Még nem született vizsgálat ami a hosszú távú funkcionális rézpótlás alkalmazását tűzte volna ki célul, sem nehézfémek jelenlétében, sem anélkül. Gyakorlati megfigyelésekből és esettanulmányokból tudjuk, hogy a rézháztartás helyreállása megfelelő kivitelezéssel hetekbe is telhet, anélkül pedig tovább. A jelen elfogadott álláspont szerint ebbe belevágni egy mérgező folyamat lenne, így ezt tudományos tengelyen még nem vizsgálták.
Amúgy az ellenkezőjét sem.
+1 AMI A LEGFONTOSABB: Segíti egyensúlyban tartani a szervezet ásványi anyag háztartását

Bármilyen okból kialakuló defektes rézháztartás (disregulation) esetén nem jönnek létre, vagy hibásan látják el feladatukat olyan enzimek mint a szuperoxid-dizmutáz, glutation, cöruloplazmin vagy a metallothienin.

Ez utóbbi már nevében is utal rá, hogy cisztein csoportok segítségével tartja egyensúlyban a szervezet ásványi anyag háztartását és felel a nehézfém terheltség fiziológiás megoldásáért. A többi szerepe sem elhanyagolandó detox folyamatokban, immunológiai jelenségek esetén, vagy az oxidatív stressz kordában tartásában.

Következtetés

Lehet, hogy a réz nem az ok hanem a megoldás?

Lehet a réz a szövetekben nem a gyökere,  hanem indikátora a fennálló oxidációs és enzimatikus problémának?

Lehet, hogy az akkumulálódott réz össze nem állt enzimek martaléka, amely az olyan problémás területekre próbált hatni, ahol a nehézfém terheltség (idegrendszer) és a járulékos patogének (máj) leginkább jelen vannak?

Victor C. Fields

vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.

RÉ(s)Zletes vérképek megértése 3.rész

| Rézpótlás, Mikrotápanyag pótlás | Nincs hozzászólás
Sokan aggódnak a kötetlen réz okozta lehetséges oxidációs folyamatoktól. A szabad réz mennyiségét véli számon tartani, egy labordiagnosztikából számítható érték. Vajon mire jó, és miről ad nekünk tényleges információt? AZ…

RÉ(s)Zletes vérképek megértése 2.rész

| Mikrotápanyag pótlás, Rézpótlás | Nincs hozzászólás
RÉs(Z)letes vérképek megértése 2.rész Az előző részben végig vettük, hogy miért NEM érdemes vizsgálni a rezet szérumból, és milyen hiányosságokkal bírnak a laborok klasszikus rézértékei. Előző rész ITT.  Most pedig…

RÉ(s)Zletes vérképek megértése 1.rész

| Rézpótlás, Mikrotápanyag pótlás | Nincs hozzászólás
Bevett szokás a laborokban leginkább elérhető szérum réz és cöruloplazmin értékekkel megállapítani a szervezet rézellátottságát. Ezek a vérértékek ugyanakkor egész másról adnak nekünk visszajelzést, és csak kivételesen súlyos rézhiány esetén…

Hasznosnak találtad?

Táplálkozással és mikrotápanyag pótlással kapcsolatos tippekért csatlakozz a belső email körhöz.