Skip to main content

A húsevéssel kapcsolatos aggályok változatosan szoktak megjelenni a médiában. Olykor rákot, néha szívbetegséget, és van úgy, hogy éppen köszvényt okoz, mikor mit állapítanak meg szegény „brit tudósok”.

Egy mítosz születése

A hús- és zsírevés ősi múltra tekint vissza az emberiség történelmében. Fogazatunk, emésztőrendszerünk, vagy épp agyunk mérete is mind arról árulkodik, hogy hosszú időn keresztül fogyasztottunk húst. A húsevésnek elkönyvelt betegségek etiológiája szerint az emberiségnek már réges-rég ki kellett volna halnia szíveredetű problémákban és a fennmaradó kevésnek köszvényesen várnia a közelgő sztrókot.

Csakúgy, mint a tételezett betegségek elterjedése ez a tévhit is a XX. század elejére nyúlik vissza, mikor kutatók a közismerten növényevő nyulakkal koleszterint etettek, és érelmeszesedést figyeltek meg. A felfedezés „épp jókor jött” az olyan milliárd dolláros iparágaknak, mint a növényi olaj- és gabona feldolgozás.

És lőn megszületé a koleszterinhipotézis, amit innentől már csak fent kellett tartani, és erre pedig mindig lehetetett találni egy elszegényedett kutatót, vagy egy hithű vegetáriánust.

A valóság

A vörös hús egyik betegségtípussal sem hozható összefüggésbe, noha ezzel nagyon sokan próbálkoztak.

A koleszterinkérdés azért is árnyaltabb mert szervezeten belüli mennyisége nem jelzi előre a szívbetegséget, sőt számos vizsgálat védőhatást talált.

Vizsgálatokban egyes betegségek megjelenése akkor szokott hangsúlyosabbá válni, ha a kutatók tévesen (vagy direkt?) összemossák a vörös húsfogyasztást a feldolgozott hústermékekkel. Egy zöld legelőn neveltetett, antibiotikum mentes, szójamentes állattenyésztésből nyert márványos marhasteak és a párizsi közé egyenlőség jelet tenni vagy súlyos tévedés, vagy tudatos csalás.

A szervezet koleszterinszintjének kétharmadát a máj határozza meg, így a csökkentett koleszterin bevitel mellett többet fog termelni a hiány ellensúlyozására. Ezért véreznek el a zsírcsökkentett diéták.

A szervezetben számos fontos szerep jut a koleszterinnek többek között olyan hormonok szintézise, mint a tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron, kortizol, stb.

A végső csapás pedig a koleszterincsökkentők teljes okafogyottsága, lévén fél évszázados jelenlétük mellett is csak nőtt a szív és érrendszeri halálozások száma.

A nyugati világ betegségeiért sem koleszterin, sem a vörös hús nem okolható. Sokkal inkább olyan tényezők, mint a finomított szénhidrátok elterjedése, magas gyulladásszint, környezeti hatások végtelen listája, mikrotápanyag hiány vagy épp a stressz.

Victor C. Fields

vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.

Nehézfémek a szervezetben – Kit érint a nehézfémterheltség?

| Nehézfém | No Comments
A nehézfémek okozta kihívások szélesebb palettán hatnak a nyugati világ egészségére, mint azt elsőre gondolnánk. Az elsődleges problémát nem is az általuk okozott toxicitás, mindinkább annak fel nem ismerése okozza.…

A hajhullás etiológiája I. – avagy a szelénmérgezés félreértett jelensége

| Hajhullás, Életmód, Mikrotápanyag pótlás | No Comments
Tartalomjegyzék Szelenózis Tünetek félreértelmezése Tüneti visszaesés Megtévesztő diagnosztika Megfelelő szelénformák IDŐ mint kofaktor Összegzés Egyre több esetben látom, hogy akik mikrotápanyag pótlással kapcsolatos tapasztalatokat osztanak meg egymással, gyakran egy-egy konkrét…

RÉ(s)Zletes vérképek megértése 3.rész

| Rézpótlás, Mikrotápanyag pótlás | No Comments
Sokan aggódnak a kötetlen réz okozta lehetséges oxidációs folyamatoktól. A szabad réz mennyiségét véli számon tartani, egy labordiagnosztikából számítható érték. Vajon mire jó, és miről ad nekünk tényleges információt? AZ…

Hasznosnak találtad?

Táplálkozással és mikrotápanyag pótlással kapcsolatos tippekért csatlakozz a belső email körhöz.

Leave a Reply