Mi az autoimmunitás?
Az autoimmunitás specifikus szövetek ellen irányuló immunrendszeri válasz, mely szövetkárosodást és/vagy funkcióvesztést okoz.
A tényt, hogy nem pusztán genetikailag elrendelt betegségről van szó, bizonyítja a modern korral növekvő esetszám, a nyugati népességben növekvő prevalencia, és a változatos lefutású patogenezis.
Orvosi kezelése az immunrendszer szteroidokkal való gátlásán keresztül történik. Súlyos tünetek kordában tartásához ez egy feltétlen szükséges megoldás és orvosi felelősség.
A fiziológiás állapotjavuláshoz ugyanakkor nem járul hozzá, mert a kórfolyamat okai helyett, a kialakult tünetegyüttes megoldását célozza.
Autoimmun betegségek okai
Az autoimmunitásban szereplő legfontosabb elemek epigenetikai eredetűek, tehát környezettel és életmóddal összefüggőek.
Ilyenek például:
• Béláteresztés
• Bélflóra egyensúlytalansága
• Krónikus fertőzések
• Toxikus anyagok, nehézfémek
• Tápanyaghiány
• Idegen fehérjék
• Oxidatív stressz
• Distressz
A kórkép táplálkozási megközelítésében mindig szerepet kapnak egyes fehérjék/fehérjerészek melyeket a szervezet idegenként azonosít. Mikor a bél áteresztővé válik, ezen fehérjék bekerülnek a véráramba és immunológiai választ váltanak ki.
Molekuláris mimikrinek hívják a jelenséget, mikor a szervezet összetéveszti a saját sejtjeit a vele hasonlatos idegen fehérjerészekkel.
Az immunrendszer rosszul interpretált támadása a szervezet saját szövetei ellen az autoimmunitás.
Mitől függ, milyen autoimmun betegség alakul ki?
Ha ez a fehérjerész egy könnymirigy sejtrészre hasonlít, úgy Sjögren szindrómáról beszélünk, ha az idegsejtek mielinhüvelyéhez, úgy Sclerosis Multiplexről, ha ízületi szövetek részeihez, úgy Reumatiod arthritisről,
ha pajzsmirigy szövetekhez, úgy Hashimoto thyreoiditisről, és így tovább…
Legismertebb idegen fehérje
A legismertebb ilyen idegen fehérje a glutén, mely egyszerre felelős autoimmun tünetekért, és képes beékelődni a bélhámsejtek közé, ezzel béláteresztést előidézve a többi hasonló fehérjének. A legtöbb ilyen idegen fehérje gabonákban és hüvelyesekben van jelen.
A többi tényező sem kevésbé fontos, mert különböző hatásmechanizmusokon keresztül okozzák a betegséget vagy súlyosbítják lefolyását. Míg a nehézfémek egyes enzimek funkcióját képesek gátolni, vagy ásványi anyaghiányt okoznak, addig a stressz idegrendszeri tiltó folyamaton keresztül akadályozza a regenerációt.
A patogének és a bélflóra egyensúlytalansága béláteresztést okoz, vitaminok és ásványi anyagok hiányában pedig (többek között) az immunmoduláció károsul.
Mi a megoldás?
A megoldásnak minden esetben körültekintőnek és komplexnek kell lennie, figyelembe véve az összes környezettel és életmóddal kapcsolatos tényezőt.
Sok esetben például a táplálkozási irányelvek túlzott finomhangolása elviszi a figyelmet a többi lehetséges okról, mely téves irányba tereli a terápiát. Az általános táplálkozási és életmód tényezők bevezetésén túl, fontos a gyökérokok felderítése, és ennek megfelelően a célzott terápiák kialakítása.
Olvasd el Timi sikertörténetét a témában!
Victor C. Fields
vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.
Sokan aggódnak a kötetlen réz okozta lehetséges oxidációs folyamatoktól. A szabad réz mennyiségét véli számon tartani, egy labordiagnosztikából számítható érték. Vajon mire jó, és miről ad nekünk tényleges információt? AZ…
RÉs(Z)letes vérképek megértése 2.rész Az előző részben végig vettük, hogy miért NEM érdemes vizsgálni a rezet szérumból, és milyen hiányosságokkal bírnak a laborok klasszikus rézértékei. Előző rész ITT. Most pedig…
Bevett szokás a laborokban leginkább elérhető szérum réz és cöruloplazmin értékekkel megállapítani a szervezet rézellátottságát. Ezek a vérértékek ugyanakkor egész másról adnak nekünk visszajelzést, és csak kivételesen súlyos rézhiány esetén…
