Mi történik ilyenkor?
Egy bármilyen okból bekövetkező nukleáris esemény során az alábbi folyamat okozza az elsődleges problémát:
Maghasadás következtében radioaktív jódizotóp (I-131) keletkezik, mely illékony mivolta végett könnyen szétszóródik akár ezer kilométeres nagyságrendben.
(A közvetlen nagy dózisú sugárzástól, lökéshullámtól stb. most tekintsünk el, mert aki olyan szerencsés, hogy közelről végignézhet egy gombafelhőt arra az alábbi megoldás már úgysem vonatkozik.)
A dózishatás a I-131 esetében is érvényesül. Tehát a sugárzóanyag koncentrációja az esemény (reaktorbaleset, robbanás) epicentrumában a legnagyobb, így az egészségkárosító hatások is itt érvényesülnek a leginkább.
Ennek mértéke a távolsággal változik, ugyanakkor az időjárási jelenségek ennek mértékét és megjelenését erősen befolyásolhatják.
A folyamat több ponton hatással lehet az emberi fiziológiára. Úgy a jódigényes szervek által felvett I-131, mint az izotópból szintetizált pajzsmirigy hormon képes DNS károsító folyamatokat indukálni.
Ezek folyamatát most nem tételezem, elég ha elfogadjuk, hogy a radioaktív anyagok dózis függően hatással lehetnek (többek között) fogaink épségére.
Miért a jód radioaktív sugárzásra?
Az alap koncepció (nagyon leegyszerűsítve), hogy profilaktikus jelleggel feltöltjük a szervezet jódkészleteit, mielőtt felvenné a radioaktív anyagot, és ami a gamma sugárzáson keresztül citotoxikus vagy genotoxikus hatást fejtene ki.
Erre a megoldásra a gyakorlatban kálium-jodid tablettákat alkalmaztak.
A történelem során ezt a megoldást többször megpróbálták egy általánosan működő, mindenkire érvényes módszertanná alakítani. (1,2,3) Ugyanakkor a jódfelvétel jelenségét nem sikerült standardizálni hisz túl sok tényező befolyásolja a mértékét.
Ezen tényezők megléte (vagy épp hiánya) óriási személyes különbségeket eredményez.
Ilyenek például:
– Kofaktorok (ásványok, vitaminok, egyéb nyomelemek)
– Környezeti tényezők (halogének, nehézfémek jelenléte)
– Megelőző jódszedés (formája, mennyisége, periódus hossza)
Jódpótlás és a megfelelő kofaktorokor
Egyes fontos kofaktorok hiánya szerepet játszhatnak a jód sejtszintű hasznosulásában. Ilyen például a C-vitamin, aminek tartósan magas szérumszintje aktiválja a nátrium-jodid szimporterek (NIS) regenerációját, és ezáltal a jódfelvétel (% uptake) hatékonyságát. (4)
Nehézfémek, higany
Bizonyos halogének és nehézfémek szintén nehezítik a jódfelvételt és a sejtszintű hasznosulást. Egyes halogének (fluorid, bromid, klorid) az említett transzmembrán fehérjék (NIS) aktivitását képesek gátolni, valamint hasonló szerkezetük végett ugyanazon kötőhelyekhez ragaszkodnak, gyakran intenzívebben, mint maga a jodid.
A nehézfémek, például a higany is hasonló mechanizmuson keresztül nehezíti a jódfelvételt, valamint további enzimatikus gátlással nehezíti a probléma felismerését.
A megoldás: jód előélet
A „jó(d) előélet” a leginkább meghatározó szereplő, amennyiben pánikszerű jódpótlást szeretnénk integrálni a mindennapjainkba. A jódigényes szervek feltöltődésének ugyanis minden esetben idő kell, lévén a NIS-ek aktivitása is a rendszeres keringő jód jelenlétében lesz megfelelő. Ezen felül a jódfelvétel limitált, ami 500-600 mcg napi felső értékkel operál.
Pusztán a prioritást élvező pajzsmirigy feltöltése (50mg=50.000mcg) 60-90 napot igényelhet, a fentebb említett tényezőktől, és a kezdeti telített(len)ségtől függően. Illetve a végére fontos megjegyezni, hogy a jód százalékos felvétele fordítottan arányosan, de legalább inverz módon változik a bevitellel. (5)
A megoldás: jódraktáraink tudatos feltöltése
A fentebbi szekció, csak egy pár felületes példa volt azokból a tényezőkből, amik befolyásolják a jódszedés hatásosságát. Összességében ezek miatt sem használatos az akut, nagy mennyiségű, pánikszerű jódbevitel…atomkatasztrófa ide vagy oda.
És mi az alternatíva?
A hosszú távú, szenzibilis orthomolekuláris jódpótlás.
Ennek leírása bőségesen túlnyúlik ezen bejegyzés keretein, de annyi minden bizonnyal átment, hogy a folyamat nem egy napi-egy-kapszula jellegű megoldás, amiről kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét. Úgy a mennyiségek periodikus megválasztása, mint a kofaktorok személyre szabása tapasztalt szakemberi megközelítést igényel…atomkatasztrófa ide vagy oda.
A nukleáris probléma tekintetében, a jódpótlás előnyeit több fronton ki tudjuk aknázni:
Jódpótlás sugárzás ellen:
Első körben az említett jód telítettség nem engedi/nehezíti az I-131 felszívódását, így azok a vese munkája által kiválasztásra kerülnek. Valamint fontos tényező, hogy a sugárzó jódizotóp felezési ideje 8.06 nap, tehát több hetet is felölelhet a szervezetből való eliminációja.
Ez idő alatt legalább annyira fontos fenntartani a jód jelenlétét, mint amennyire fontos megelőző jelleggel feltölteni a szervezet jódkészleteit. (6,7).
Tehát az első védelmi vonalban legalább annyira fontos a megfelelő előkészítés, mint az akut fázisban való pontos mennyiségi fenntartás.
Jód daganat ellenes hatása
Fontos szót ejtenünk egy esszenciális folyamatról, a jód daganatellenes hatásáról. A gamma sugárzás ugyanis DNS károsító mechanizmuson keresztül proliferatív (sejtburjánzással kapcsolatos) folyamatokat indukál, tehát érdemes tisztában lennünk, hogy a jód ezen a színtéren milyen előnyökkel szolgálhat.
Jód formák
A jó(d) hír, hogy ezen a fronton is ki tudjuk aknázni a jód adta előnyöket, noha itt nem (csak) a nátrium-jodid, hanem az elemi jód (I2) az elsődleges szereplő. Mi több, a jód ezen formájának felszívódása (facilitált diffúzió) is egyszerűbb és kevesebb előkészületet igényel.
A hatásmechanizmus és a szakirodalom megszakértése bőven túlnyúlik a cikk határain, de a tény, hogy mennyire kutatott terület azért bizalomra ad okot. A lentebb idézett vizsgálatok és cikkek csak egy pillanatfelvételnyi képet adnak vissza a jelenség fontosságából és hatásosságáról, viszont jól leírják a jódban rejlő potenciált. (8-15)
Meglévő daganatos kórképek és a jód
Természetesen nem maradhat el a legfontosabb kérdéskör, a már meglévő daganatos kórképekkel összefüggő megoldások. Tehát a jód alkalmazása állapotjavulás, vagy remisszió érdekében. A szakirodalom bővül és a módszertanok egyre változatosabb megoldásokat tesznek lehetővé. (16-18)
Saját tapasztalatom is ezt támasztja alá. A legtöbb hozzám forduló innen indul, így ez egy szívemhez közel álló terület, még ha nem is gamma sugárzás okozta daganatokkal keresnek fel…habár már erre is volt példa.
Tanulság
Több hasznos következtetést is hazavihetünk ebből a szösszenetből.
Egyfelől megállapíthatjuk, hogy a jódpótlás egy potenciálisan jó egészségügyi partner, úgy a mindennapokban, mint egy nukleáris jövőkép esetén. Ez kevés dologra lehet annyira igaz, mint a jódra.
Másrészről figyelembe kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk azokat a tényezőket (például: idő) amik miatt a jódpótlás kivitelezése elsőre körülményesebbnek tűnik, mint a mindennapi gyógyszerszedés.
Összességében:
Eddig a szenzibilis, tudatosan felépített, hosszú távú jódpótlásnak voltam a híve.
A jelen helyzetre való tekintettel pedig a szenzibilis, tudatosan felépített hosszú távú jódpótlást tudom javasolni.
…atomkatasztrófa ide vagy oda.
Ajánlott irodalom és referencia:
- 1. Saxena, Chapman & Pryles, 1962
- 2. Sternthal et al., 1980
- 3. Nelson, Rensclher, & Dowswell, 1970
- 4. Abraham & Brownstein, 2005
- 5. Abraham, Flechas & Hakala, 2002
- 6. Pubchem – Iodine-131
- 7. Tank & Sciacca, 2021
- 8. Dach, 2013
- 9. Eskin, 1977
- 10. Dr. David Brownstein – Ioidine – Why you need it, why you can’t live without it
- 11. Rappaport, 2017
- 12. Rasmussen, 2001
- 13. Zava & Zava, 2011
- 14. Micó et al., 2021
- 15. Pena et al., 2020
- 16. Stoddard et al., 2008
- 17. Violet iodine – The Effects of Iodine on Fibrocystic Breast Changes
Victor C. Fields
vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.
Sokan aggódnak a kötetlen réz okozta lehetséges oxidációs folyamatoktól. A szabad réz mennyiségét véli számon tartani, egy labordiagnosztikából számítható érték. Vajon mire jó, és miről ad nekünk tényleges információt? AZ…
RÉs(Z)letes vérképek megértése 2.rész Az előző részben végig vettük, hogy miért NEM érdemes vizsgálni a rezet szérumból, és milyen hiányosságokkal bírnak a laborok klasszikus rézértékei. Előző rész ITT. Most pedig…
Bevett szokás a laborokban leginkább elérhető szérum réz és cöruloplazmin értékekkel megállapítani a szervezet rézellátottságát. Ezek a vérértékek ugyanakkor egész másról adnak nekünk visszajelzést, és csak kivételesen súlyos rézhiány esetén…
