RÉs(Z)letes vérképek megértése 2.rész
Az előző részben végig vettük, hogy miért NEM érdemes vizsgálni a rezet szérumból, és milyen hiányosságokkal bírnak a laborok klasszikus rézértékei.
Előző rész ITT.
Most pedig álljon itt egy-két gyakorlati módszer, hogy mivel lehet valójában közelebb kerülni a szervezet rézkészleteinek megértéséhez. Az alábbi összefüggések az elmúlt 10+ év gyakorlati tapasztalatából gyűltek össze.
De előbb…
Felelősség vállalási nyilatkozat:
- Az alábbi példák, nem minősülnek diagnózisnak, nem helyettesítik az orvosi szakértelmet, és pláne nem a kiegyensúlyozott étrendet.
- A kockázatok és mellékhatások érdekében ne hallgass rám!
- A cikk szórakoztatás céljából készült.
- A cikkben felsorolt tartalmakért az író felelősségre nem vonható.
- A cikkben található laborok a képzelet szüleményei, bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet.
- Az alábbi javaslatok ne próbálja ki otthon!
- A cikk értelmezése egyedi felelősség, nem mellesleg semmilyen korosztálynak nem ajánlott.
Kihagytam valamit?
Ugye nem?!
Let’s GO:
Lássuk mi az 10 legjobb módszer a rézigények felmérésére:
1. Tünetek
Rézellátottságra leginkább csak következtetni lehet azáltal, hogy nincsenek rézhiánnyal összefüggő tünetek. Ez a tünetlista igen gazdagra nőtte ki magát, lévén a réz esszenciális minden fiziológiás folyamatban. A réz tehát közvetve vagy közvetlenül bármilyen kórfolyamatban meg tud mutatkozni.
Ajánlott cikk: Miért szedjünk rezet?
Jóllehet nem egyszerű elkülöníteni a többi kórkép tüneteitől, de mai napig talán a legjobb módszer a rézháztartás működésének felmérésére.
2. Véralkotók
A réz egy esszenciális eleme a vérképzésnek. Tehát, amikor a vörösvértestek (VVT) és a fehérvérsejtek (FVS) száma együttesen a referenciák alsó harmadában található, ott jó eséllyel gondolhatunk elégtelen rézháztartásra.
3. Hemoglobin
A réz szintén nélkülözhetetlen szereplője a hemoglobin szintézisnek, így csökkent értékéből szintén rézhiányra következtethetünk. Ez még hangsúlyosabban igaz, ha csökkent véralkotók mellett jelenik meg.
4. VVT & Hemoglobin
A hemoglobin eloszlása és mennyisége a vörösvértestekben szintén beszédes lehet rézháztartásunkról. Az MCH az a vörösvértestek átlagos hemoglobin mennyiséget jelöli, míg az MCHC pedig a hemoglobin koncentrációját méri a vértest méretéhez arányosítva. Mindkét érték alacsony tartományban lehet, amikor réz hiányában nincs elegendő hemoglobin.
Az MCV itt egy kicsit kilóg a sorból. Ez az érték a vörösvértestek méretét mutatja, és általában párhuzamosan követik egymást az MCH értékkel. Az MCV-re ugyanakkor több tényező is befolyással van (pl.: B12, vas) így az nem feltétlen ad valós képet a rezünkről.
Ugyanakkor, ha az alsó kettő alacsony úgy számolhatunk lehetséges rézhiánnyal.
5. Ferritin VS Transzferrin telítettség
Amikor magas ferritin értékhez relatív alacsony (<25%) transzferrin telítettség társul akkor szinte borítékolható a rézháztartás zavara. Ez a jelenség pont a CP ferroxidáz enzimaktivitás hiányára utal, és következményesen, hogy nincs elég hozzáférhető réz a szervezetben, vagy valamilyen okból nem kerül a CP-be.
Ferritin:
Transzferrin telítettsége:
FONTOS: A jelenség ugyanakkor megtörténhet alacsony ferritin érték mellett is! Egy fertőzés vagy gyulladás okán előfordulhat, hogy már a bélhámsejtekből sem kerül a keringésbe a vas, hanem az emésztőrendszerben marad és széklettel ürül. A szervezetnek ez egy adaptív védelmi mechanizmusa a patogének és a reaktív oxidatív melléktermékek kialakulása ellen.
6. Koleszterin
A koleszterint már az előző cikkben említettük, mint példát, miként reagálhat a stresszre. Ugyanakkor, ha a vasháztartás az előbb idézett mintázatot (magas ferritin, alacsony TF telítettség) mutatja, akkor ismét gondolhatunk a CP antioxidáns hatásának hiányára és feltételezett oxidatív stresszre.
Ugyanakkor, ha az alsó kettő alacsony úgy számolhatunk lehetséges rézhiánnyal.
7. Stressz
A réz több ponton fontos szereplő a stresszhormonok szintézisében. Ilyenkor az alacsony rézszint vagy nem elérhető réz egyszerre ok és következmény, amit a laborok is szépen szoktak tételezni. Érdemes tehát szemügyre venni hétköznapi stresszt vizsgáló laborértékeket is.
Amikor a magas szérumkoleszterin mellett TSH emelkedést láthatunk, ráadásul határértéken belüli pajzsmirigy hormonokkal, akkor borítékolhatóan a di-stressz egy krónikus megjelenési formájával állunk szemben.
Ezt természetesen még megerősíthetik stressztünetek mint alvászavar, fényérzékenység, hideg végtagok, fázékonyság, változékony pulzus vagy vérnyomás, stb. Illetve társuló vérértékek is kiegészíthetik, mint a napszaknak nem megfelelő kortizol (túl magas vagy épp túl alacsony), illetve a ciklusnak nem megfelelő progeszteron.
8. Neutropénia
A réz egy fontos szereplő az immunsejtek legnagyobb csoportjának, a neutrofil granulociták (NG) kialakulásában. Amikor ezek százalékos eloszlása ÉS abszolútértéke is csökkent tartományban van úgy neutropéniáról, valamint következményes rézhiánytól beszélhetünk.
Laborok színterén szerintem az egyik legjobb „rézjelző”, mert a szervezeti erőforrás disztribúcióban az immunrendszer nem szerepel előkelő helyen. Tehát míg az élethez legfontosabb rézigényes funkciókhoz (redox folyamatok, ATP szintézis) juthat elegendő, addig az immunsejteknek várni kell a sorukra. Hasonló jelenség figyelhető meg jódpótlás során is, de ott nem ennyire közvetlen a kapcsolat specifikus immunsejtekkel.
Az NG-t fontos összefüggésben szemlélni a többi fehérvérsejttel és a fennálló kórképekkel. Mert míg egymáshoz viszonyított százalékos eloszlásuk könnyen téves képet mutathat, addig az abszolútérték egy pontosabb előjelző lehet.
Például, ha egy akut vírusfertőzés hatására megemelkedik a limfociták száma, akkor az a teljes immunsejt panelben egy relatív százalékos csökkenést fog mutatni a többi kárára. Ezt mindig az NG fogja a legjobban megsínyleni mert százalékos arányban ebből van a legtöbb (50-70%).
Az összefüggést érdemes visszafelé is végig gondolni. Tehát egy immunológiai okból kiugró NG növekedés nem egyenlő a megfelelő rézellátottsággal.
Az alábbi példa szemléletesen mutatja, hogy az immunsejtek abszolút értéke alacsonyabb értéket is adhat akár magasabb százalékos eloszlás mellett:
9. Szolubilis transzferrin receptor
Az sTFR eredetileg a vashiányos anémiát véli elkülöníteni a gyulladásos eredetű vasháztartási elváltozásoktól. Eredetileg vashiány esetén emelkedik a szintje. Viszont amikor alacsony szérum vas, transzferrin telítettség és CP mellett jelenik meg alacsony értékkel, akkor újfent csökkent CP aktivitásra, és következményes rézhiányra gyanakodhatunk.
10. Ultra alacsony szérum réz
Az egy és egyetlen eset mikor a szérum réz beszédes lehet, amikor nagyon súlyos rézhiányról van szó. Ezen a ponton már teljesen mindegy, hogy milyen járulékos tényezők hatnak a vérben keringő rézre, ha nincs miből emelkedni akkor nem fog.
Példát azért sem hoztam, mert én a mai napig nem dolgoztam olyannal, akinek azért lett volna alacsony a szérum réz értéke mert nettó kevés réz volt a szervezetében. Gyógyszer túlhasználati leírásokban el lehet csípni egy-egy izgalmas esetet, mikor akár 5mcg/dl alá csökken az érték a 70-140-es referenciához képest.
Ilyen különleges esetekben már igen sarkalatos elváltozások történnek a csontvelőben, vérképzésben, idegekben, immunológiai folyamatokban. Ebben és csakis ebben az esetben lehetséges jó indikátor a szérum réz, de aki ide eljut azt a laborja fogja érdekelni a legkevésbé.
KÓRÓS RÉZHIÁNY, KÓRFOLYAMAT NÉLKÜL
Számos esettel dolgoztam mikor a tünetek már mérföldekről jelezték az egyértelmű rézhiányt, majd a laborok többirányból megerősítették az összefüggést. Egyet most szívesen megosztok, mert a példa remekül mutatja, hogy nem szükségszerűen kell betegnek lenni, hogy meginduljanak a rézhiánnyal összefüggő folyamatok.
35 éves férfi, rendszeres sport, jó kondíció, teljes értékű táplálkozást folytat, vezető pozícióban dolgozik, jelentős stressz éri, magas reggeli kortizol, korai őszülés:
Minden összefügg mindennel (IS)
Továbbra is tartom, hogy a legszemléletesebb rézmutató a tünetek tudatos értékelése.
Ezen felül szabályként érdemes kezelni, hogy egy-egy eltérő érték NEM jelent egyértelmű rézhiányt. Minél több említett vérérték mutat eltérő mintázatot, (főleg egymással összefüggésben) annál nagyobb a valószínűsége, hogy a rézháztartás lehetséges zavara jelen van. (Meglepő módon a megoldást, a hosszú távú, tudatos, szenzibilis mennyiségű rézpótlás szokta meghozni.)
Illetve ne felejtsük el, hogy továbbra is létezik laborhiba, ráadásul sűrűbben, mint azt mi gondolnánk, csakúgy, mint tartományi hibahatár, sajnos nagyobb százalékban, mint azt mi szeretnénk.
Mindezek tetejére létezhet ugyanezen mintázatok ellentéte. Súlyos rézháztartási zavarra utaló autoimmun betegségek (pl.: vitiligo) esetén minden felsorolt elem az ellenkezőjét is képes mutatni, akár túltelített transzferrinnel, vagy épp túlsúlyban lévő NG-vel. Szóval mindig vannak kivételek, amik erősítik a szabályt…ha épp nem gyengítik.
Laborértékek jelentősége rézbevitel függvényében
A megannyi érték és összefüggés után elmesélek egy történetet, ami lehetne a cikk tökéletes konklúziója.
A Copper Revolution című könyv szerzőjével, Jason Hommel-el beszélgettem, a réz és a laborértékek viszonyáról. Azt érdemes tudni rólunk, hogy az esetek 97 százalékában nem értünk egyet, és a laborértékek témája is leginkább ebbe a kategóriába tartozik. Hosszas civódás, megannyi esettanulmány, és tudományos összesítő idézése után végül mindketten kijelentettük, hogy akárhogy is állnának a laborjaink bizony akkor is pótolnánk rezet.
Jason-nel ketten együtt kb. 15 év „rezelés” van a hátunk mögött. Tehát ha függetlenül eltérő nézeteinktől mindketten erre a következtetésre jutunk, úgy jóllehet ez egy megszívlelendő tanács.
Végszó
A réz szerepe a szervezetben nélkülözhetetlen, de megjelenése, közel sem olyan egyértelmű. A laborok köszönik szépen jól vannak, főleg 10.000 forintos szérum réz értékek mellet, ami ráadásul önmagában nem is használható. Viszont hiteles kiértékelést laboroktól nem is várhatunk, hiszen nem is ez a céljuk. Tehát marad a tudomány és a tapasztalati összefüggések gyakorlatba helyezése és tüneteink tudatos megfigyelése.
A következő részek tartalmából:
- Cool Copper Calculator – A legbeszédesebb rézérték kiszámítása
- A „réztoxicitás” laborjellemzői – avagy egy újabb mítosz halála
- Labordiagnosztika haladóknak – ha nem vérből akkor…?