Bevett szokás a laborokban leginkább elérhető szérum réz és cöruloplazmin értékekkel megállapítani a szervezet rézellátottságát. Ezek a vérértékek ugyanakkor egész másról adnak nekünk visszajelzést, és csak kivételesen súlyos rézhiány esetén lehetnek informatívak. (1) A szervezet számára elérhető réz megállapítása pedig egy összetettebb folyamat.
Tartalomjegyzék
Emberi rézigények
Az emberi szervezet nettó rézmennyiségét nagyon nehéz pontosan megállapítani. Létezik becsült érték a szervezet teljes rézmennyiségére és eloszlására, de ennek felderítése sem egyszerű, olcsó vagy éppen informatív.
Egy ember átlagos réztartalma 50-120mg között van. (2)(3)(4) Az igen nagy szóráson túl aránytalan mértékben oszlik el a szervek között is. Legmagasabb koncentrációban a májban, agyban, és a szívben található.
Tehát aki még mindig nincs meggyőződve a réz esszenciális fontosságáról, az tegye fel a kérdést, hogy miért pont a három legkevéssé nélkülözhető szervekben van jelen a legnagyobb mértékben és vajon miért nem a hajban vagy a körömben 😉
A máj a szervezeti rézelosztó központ, ahol a legfontosabb rézfüggő fehérje, a cöruloplazmin is szintetizálódik. Az idegek, tehát a központi idegrendszer egy legfontosabb építőköve a réz. Illetve a szívizom sejtek folyamatos munkájához is szükséges a nagy mennyiségű réz, ami az ATP termelés több ponton is nélkülözhetetlen eleme. Ezen felül nagyobb mennyiség tárolódik a csontvelőben, mint a vérképzés elsődleges kiindulópontjában. (4)
A rezet nehéz nyomon követni a szervezetben
Ami fontos rézháztartás kapcsán, hogy ha meg is tudnánk becsülni a szervezet rézmennyiségét laborértékeken keresztül, akkor sem lenne beszédes információ rézbevitel szempontjából. Ez leginkább azért van így mert a rézpótlás elsősorban nem a tárolt vagy a vérképen megjelenő mennyiségekre hat, hanem inkább az általa vezérelt enzimek aktivitására. (5) (6)
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a réz fiziológiás körülmények között fehérjékhez kötötten közlekedik vagy épp teszi a dolgát. Ez a vérben még mérhető is lenne, viszont a sejten belüli mennyiség és enzimaktivitás meghatározása túlmutat a szérum kínálta lehetőségeken, pedig ez lenne a leginkább informatív. (7) (8)
A réz útjáról ebben a cikkben olvashatsz részletesebben.
Akkor vajon miért próbálják sokan a vérképből levonni ezt a sokrétű vizsgálatot igénylő következtetést?
Szérum réz
A legtöbben a szérum réz mennyiségének tudják be a szervezet teljes rézszintjét. A laborok által megadott referenciák 11-22 nmol/L átlagértékkel dolgoznak, ami más laborokon 70-140 ug/dl formán jelenik meg. A kulcsszó az „átlagérték” ugyanis a laborok összesített átlagból dolgozzák ki a referenciákat. Pl.: Ha egymillió embernek 11-22nmol/L között volt a reze akkor az lesz az átlagos szérum rézmennyiség.
A laborok védelmére legyen szólva, hogy a referenciák megállapításához hozzátartozik a tudományos szakirodalom áttekintése is, hogy egyes értékeket bizonyos kórfolyamatok vonatkozásában is tudjanak vizsgálni. Ugyanakkor a réz esetében ez sem segítette a tisztán látást, mindinkább félrevezető következtetésekhez vezetett.
A szérum rezet ugyanis számos fiziológiás vagy kóros folyamat meg tudja emelni:
- Gyulladás
- Fertőzés
- Hormonális változások
- Immunológiai jelenségek
- Oxidatív / Nitrozatív stressz
- Hisztaminózis
- Terhesség
Ezek egymástól teljesen független folyamatok (is lehetnek), valamint nem függenek a bevitt réz mennyiségétől vagy a rézhiányos állapottól. Mert a szérum réz nem egy OK, hanem egy KÖVETKEZMÉNY!
Ennek következtében az alacsony (<=11nmol/L) nem szükségszerűen jelent rézhiányt, de ami még fontosabb, hogy a magas (>22nmol/L) rézszint pláne nem jelent „toxicitást”. Ez utóbbiról majd bővebben a cikksorozat negyedik részében.
Tehát a szérum réz nem a szervezet rézellátottságáról ad visszajelzést hanem arról, hogy szükség van a rézre ezen folyamatok kordában tartásához. Ezt az összefüggést több irányból alátámasztja a tudomány is.
David B. Mline akinek a nevéhez talán a legtöbb rézkutatás fűződik három fontos megállapítást is tett vizsgálatainak következményeként: (9) (10)
- A plazma vagy szérum réz nem feltétlen reagál nagy mennyiségű rézbevitelre, vagy csökkent bevitelű periódusokra.
- A plazma vagy szérum réz csak nagyon súlyos rézhiány esetén lehetnek jó indikátorok.
- Beszédesebb képet mutat a rézháztartásról a rézfüggő enzimek vizsgálata.
Több vizsgálat is igazolta, hogy a szervezet rézszintjére nem vérben történő változások utalnak. (11) (12) (13) (14)
Érdekességképpen, a megfelelő rézellátottsághoz szükséges mennyiségek meghatározásához is ezekben a vizsgálatokban lehet rátalálni az igazságra.
Tudatos szérum réz értelmezés
A szérum réz nem a szervezet rézszintjét véli indikálni, sem egy képzelt réztoxicitást megerősíteni. Sokkal inkább rézigényes folyamatok kialakulását mutatja, amiből is mint tudjuk 32 azonosított mechanizmus van az emberi szervezetben.
Bővebben: Miért szedjünk rezet?
Legszemléletesebb hasonlat a koleszterinszint. Amikor a szervezet bármilyen di-stressznek van kitéve (oxidatív, nitrozatív, kognitív, stb.) akkor a hormonszintézishez, szükséges koleszterin megemelkedik a vérben. Ha elegendő mennyiséget viszünk be táplálkozással úgy a máj kevesebbet szintetizál, míg alacsonyabb exogén bevitel esetén többet. A lényeg, hogy a szérum koleszterin NINCS összefüggésben annak bevitelével, hanem a szervezeti igény határozza meg.
(Lábjegyzet a koleszterinbevitel továbbra sincs összefüggésben a szívbetegséggel, legfeljebb azon folyamatokkal AMIK megemelik.)
Ugyanígy működik a szérum réz melynek megemelkedése, egy szervezeti igényekhez adaptálódó folyamat. Ennek során a réz azért emelkedik meg, hogy a szervezet tudjon miből dolgozni, és esszenciális rézfüggő enzimeket szintetizálni.
Cöruloplazmin (CP)
Amint láttuk az enzimaktivitás egy hitelesebb jelzője a rézellátottságnak mint a szérum vagy plazmaszintek. Ennek okán a CP egy pontosabb indikátora lehet a rézszintnek, hiszen több mint 20 féle enzimfunkcióban vesz részt. (15) (16) (17)
Noha CP szállítja a vérben keringő réz 65-95%-át, ennek ellenére NEM minősül rézszállító fehérjének. (18)
A réz speciális elektrokémiájának köszönhetően funkciókat biztosít a CP-nek, nem pedig potyautasként kering vele a vérben. A tényleges szállításért transzportfehérjék, vagy aminosavak felelősek. Tehát, hogy a réz eljusson a hepatocitákig vagy akár rézigényes szövetekig albuminhoz vagy transzkuperinhez (alfa-2-makroglobulin) vagy akár aminosavakhoz (pl.: hisztidin) kötődik. (19) (20)
Alacsony cöruloplazmin
A CP alacsony szintje már sokkal inkább adhat okot aggodalomra, mint a szérum réz. Első körben mert ezzel akadályoztatva megy végbe megannyi fontos enzimatikus jelenség, mint a ferroxidáz vagy az antioxidáns folyamatok. Másfelől pedig mert ez már tényleg utalhat relatív rézhiányra, vagy a rézháztartás felborulására. (21)
Csökkent rézbevitel esetén, akár pár hónap alatt tünetekig progresszáló rézhiány is kialakulhat, fáradtsággal, koncentrációhiánnyal, hajhullással, meg az egy sor másik zavaró tünettel.
A tünetek megjelenésének egyik fő oka pedig a csökkent CP színt és aktivitás.
A hangsúly itt is az aktivitáson van, ugyanis amikor bármilyen okból a rézatomok nem tudnak inkorporálódni a CP-ba, úgy az nem tudja elvégezni rászabott feladatainak tetemes hányadát. A folyamatot (a rézhiányon túl) akadályozza még a Wilson-kór patológiája, mikrotápanyag hiányok, a stressztengely hibás visszacsatolása vagy épp a vegán étrend. A folyamatok leírása egy másik cikk témája.
A réz akadályoztatott CP-be épülése ugyanakkor nem mutatkozik meg azonnali és hangsúlyos CP csökkenésben képében. A máj ugyanis továbbra is szintetizálja a CP-t, csak épp réz nélkül és csökkent funkcióval jelenik meg a vérben. Míg a szubszráttal rendelkező (tehát a rezes) CP megközelítőleg 5 napot tölt a vérben úgy az apo-cöruloplazmin (tehát a „rezetlen”) csak 5 órát. (22)
Nem segíti a tisztán látást továbbá, hogy a laborok nem tudnak különbséget tenni az aktív (holo) és inaktív (apo) enzim között. Elsősorban tehát a CP minőség fog csökkenni majd idővel a mennyiség. Tehát a CP szint önmagában sem túl beszédes, hacsak nem az enzimfunkcióinak indikátoraival együtt vizsgáljuk.
További torzító tényező, hogy a CP egy akut fázis fehérje, tehát fiziológiás vagy patológiás folyamatokra időszakos emelkedéssel reagál. A CP esetében ez elsősorban a redox folyamatok esetén vagy a vasháztartás megváltozásánál jellemző, melyekre számos nyugati életmódelem hatással van. (22)
Összességében a CP-ről is elmondhatjuk ugyanazt, amit a szérum rézről, hogy adott esetben vagy magas, vagy alacsony. A túl sok külső ráható tényező nem teszi egyértelművé, hogy önmagában ebből a kettőből messzemenő következtetést tudjunk levonni rézháztartásunkról.
De vajon vannak olyan laborértékek, amik hiteles képet adnak az emberi rézigényről?
A következő részek tartalmából:
- Réz indikátorok a vérben – Mégis mutat valamit a laborom?
- Cool Copper Calculator – A legbeszédesebb rézérték kiszámítása
- A „réztoxicitás” laborjellemzői – avagy egyújabb mítosz halála
Referencia
1: Shoaib M. Wazir and Ibrahim Ghobrial, 2007
2: Principles Of Nutritional Assessment 2nd EDITION, 1997
3: The Copper Revolution: Healing with Minerals, 2022
4: The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 14, Issue 4, April 1964, Pages 224–232, 1964
6: Robert A DiSilvestro et al, 2012
7: R P Agarwal 1, R I Henkin, 1985
10: Ph.D. David B. Milne, 1990
12: Ph.D. David B. Milne et al, 1988
13: L M Klevay 1, E S Halas, 1991
14: David B. Milne, Forrest H. Nielsen, 2003
15: Clinical Biochemistry of Domestic Animals (Sixth Edition), 2008
17: Georgina Macintyre et al, 2004
Victor C. Fields
vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.
2 hozzászólás