Skip to main content

A réz egy esszenciális nyomelem, azaz nem vagyunk képesek szintetizálni, így külső bevitelre szorul. A nyomelem elnevezés arra utal, hogy azon elemek közé tartozik, amiből 100mg-nál kevesebb napi bevitel elegendő a fiziológiás működéshez.

A réz különleges kémiája

Mengyelejev periódusos rendszerében a réz 29-es atomszámmal, és 63,546-os atomtömeggel, az átmeneti fémek csoportjában tűnik fel.

A réz 29 elektronja az alábbi konfiguráció szerint oszlik el:

1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 3d10 4s1

Ez még az átmeneti fémek között is egy különleges jelenség, lévén nem követi az elektronkonfigurációs szabályrendszert, hanem attól eltérően telíti az elektronhéjakat.

És miért fontos ez nekünk, hétköznapi halandóknak?

Mert pontosan ez a kivételes elektrokémiai tulajdonsága teszi lehetővé, hogy különböző redox állapotokban tudjon megjelenni. A réz a szervezetben könnyedén képes elektront felvenni vagy leadni és ezáltal különböző oxidációs szinten operálni. Ez a tulajdonsága teszi nélkülözhetetlenné energiaegyensúlyi és fiziológiás folyamatokban.

A réz két leggyakoribb oxidációs státusza:

– Cu(I) / Cu+ / cuprous ion
– Cu(II) / Cu2+ / cupric ion

Táplálkozási bevitel

A réz táplálék útján kerül a szervezetbe, valamint a már meglévő mennyiségből gazdálkodik, melyet elsősorban a májban és a csontvelőben tárol.

Ajánlott beviteli mennyiségeket korcsoportokra és testtömegre szokták standardizálni. Ezeket tételesen felsorolni teljesen felesleges, mert a funkcionális ásványianyagpótlás nem a szükséges beviteli minimumokra, hanem az optimumokra támaszkodik. Ezen felül fontos, hogy egyedi egészségügyi kihívások még inkább egyedi beviteli megközelítést igényelnek.

Táplálkozási bevitelre legtöbbször a májat, tengeri állatokat és dióféléket szoktak javasolni. A réz mértéke ezen táplálékokban idővel igen kérdőjelesen lecsökkent, vagy más elemekkel (vas, cink, toxikus fémek) való együtt járása miatt nem hatékony a felszívódása, hasznosulása.

A réz útja a szervezetben

A réz felszívódása első fronton a vékonybél enterocytáin keresztül történik. A táplálkozási vagy kiegészítési réz ezen szakaszban elsősorban oxidált formában (CuII) jelenik meg, melynek nagy részét reduktáz aktivitású enzimek vagy épp a C-vitamin redukál Cu(I)-re.

A Cu(I)-et ezután CTR1 (copper-transporter-1) elnevezésű erős affinitású réztranszporteren keresztül történik. A fennmaradó Cu(II)-t pedig a DMT1 (divalent-metal-transporter-1) juttatja a sejt belsejébe.

Érdekesség, hogy a két transzporter egymás hatását kiegészíti. Például ha valamilyen reduktáz aktivitás hiány miatt több a Cu(II) úgy a DMT1 aktivitása nő és ezzel párhuzamosan a CTR1 csökken. A szervezetnek mindenre van megoldása, ha egyensúlyba kell hozni a keresletet a kínálattal.

A sejtek belsejében (citoszol) a rezet számos antioxidáns tulajdonságú chaperone fehérje (glutation, ATOX1) juttatja el a Menke fehérjéhez (ATP7A), majd transz-Golgi-hálózathoz, ahonnan lefűződve pedig cuproenzimmekkel kötve folytatja útját.

A vékonybélből a keringésbe jutva albuminhoz, és transzkuperinhez kötötten jut el a portális keringésbe majd a májba. A hepatocitákba jutva a réz ezúttal a Wilson fehérjékhez (ATP7B) kötötten jut el végső transzport enzimhez az apo-cöruloplazminhoz, ami 6-8 réziont megkötve megkezdi a rézdisztribúciót szervezet szerte.

A májsejtekben három fontos dolog történik.

  1. A rézionok itt is céljuktól és irányuktól függően antioxdiáns réz-chaperone fehérjékhez kötötten közlekednek.

  2. A cöruloplazmin által éppen fel nem vett réz nagy százalékát a májsejtek az epével ürítik.

  3. A cöruloplazmin által éppen fel nem vett réz fennmaradó kis százalékát, visszajuttatja a keringésbe, ahol cuproenzimekhez kötve tovább kering.

A réz hasznosulása

A rézhiánnyal küzdő nyugati szervezet berendezkedik egy szegényes mennyiségi ellátásra, amit gyakran ki is lehet mutatni alacsony cöruloplazmin szinttel, vagy épp rézhiánnyal összefüggő tünetekkel. (Labordiagnosztika nem túl informatív a réz tekintetében kivéve pár ritka betegség megállapítását.)

A szenzibilis mennyiségű, orthomolekuláris rézpótlás hatására enzimatikus változás történik, amihez igazodnak a rézszállító fehérjék mennyisége és aktivitása. Fontos, hogy a folyamathoz gyakran 3-4 hónap is szükséges lehet.

Bármi extrának vélt mennyiség szigorúan szabályozva, fehérjékhez kötötten, eloszlik a kiválasztásra szánt epeútvonal és a keringésbe visszakerülő redisztribúciós (recirkulációs) útvonal között.

Gondolatok a toxicitásról

Akin még rajta van a rézpara, annak érdemes végig gondolnia, a réz fiziológiás folyamatokban betöltött nélkülözhetetlen szerepét.

Bővebben: Miért pótoljunk rezet?

Tényleg lehet toxikus egy ennyire szükséges nyomelem?

Az úgynevezett elsődleges (mennyiségi) toxicitást elérni csak eszelős mennyiségű bevitellel lehet, ami életszerű körülmények között nem jellemző probléma.

A másodlagos toxicitás jelensége NEM a réz hibája, hanem egy specifikus réztranszportban résztvevő fehérje alulműködése tehető felelőssé. Érdekes módon az ilyen típusú toxicitást is a rézháztartás újraindításával, tehát a funkcionális rézpótlással lehet megszüntetni.

A rezet felvevő transzporterek kifejeződése szerte a testben fellelhető. Legnagyobb számban olyan nélkülözhetetlen területeken, mint a szív, idegrendszer, vagy az emésztőrendszer. Potenciálisan toxikus fémeknek ilyen aktív receptori hálózata bizony nincs.

A szervezet fantasztikus egyensúlyi mechanizmusokra képes, és mindenre van B, C, D, E, stb. terve, ha beütne a krach. Feljebb említettem a keringésben vagy sejtek belsejében számos transzportmechanizmus közös harmóniája dolgozik azon, hogy a réz eljuthasson a megfelelő enzimhez a megfelelő szervbe, vagy épp hogy csak nanométereket megtegyen a sejteken belül. Amúgy bőven nem soroltam fel az összeset! 🙂

Összességében

  1. A réz szerepe a szervezetben megkérdőjelezhetetlenül, és minden kétséget kizáróan esszenciális.
  2. A réz útja szigorúan szabályozott folyamat és intenzíven vizsgált jelenség.
  3. A rézpótlás megfelelő táplálkozási előkészítéssel a legtöbb nyugati ember számára biztonságos és fontos.

Victor C. Fields

vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.

Tudatos életmód az ünnepek alatt (IS)

| Életmód, Mikrotápanyag pótlás, Táplálkozás | No Comments
Többször megkaptam a kérdést, hogy vajon mi történik ha nem sikerül tökéletesen kivitelezni egy protokollba rendezett életmódot. Jogos a feltevés, lévén a karácsony pont egy olyan időszak amikor bőségesen van…

Nehézfémek a szervezetben – Kit érint a nehézfémterheltség?

| Nehézfém | No Comments
A nehézfémek okozta kihívások szélesebb palettán hatnak a nyugati világ egészségére, mint azt elsőre gondolnánk. Az elsődleges problémát nem is az általuk okozott toxicitás, mindinkább annak fel nem ismerése okozza.…

A hajhullás etiológiája I. – avagy a szelénmérgezés félreértett jelensége

| Hajhullás, Életmód, Mikrotápanyag pótlás | No Comments
Tartalomjegyzék Szelenózis Tünetek félreértelmezése Tüneti visszaesés Megtévesztő diagnosztika Megfelelő szelénformák IDŐ mint kofaktor Összegzés Egyre több esetben látom, hogy akik mikrotápanyag pótlással kapcsolatos tapasztalatokat osztanak meg egymással, gyakran egy-egy konkrét…

Hasznosnak találtad?

Táplálkozással és mikrotápanyag pótlással kapcsolatos tippekért csatlakozz a belső email körhöz.