Sokan aggódnak a kötetlen réz okozta lehetséges oxidációs folyamatoktól. A szabad réz mennyiségét véli számon tartani, egy labordiagnosztikából számítható érték.
Vajon mire jó, és miről ad nekünk tényleges információt?
AZ ELŐZŐ RÉSZEK TARTALMÁBÓL
Az előző részekből megtudtuk, hogy a labordiszgnosztika mindennapi rézértékei nem adnak teljes képet szervezetünk rézháztartásáról, valamint közelebb kerülhettünk összefüggésekhez, amik mégis informatívak rézellátás vonatkozásában.
Első rész ITT.
Második rész ITT.
Mi a szabad réz?
A szabad vagy kötetlen réz annyit tesz, hogy ionos formában nem fehérjéhez vagy aminosavhoz kötötten közlekedik a vérben. Ez a többértékű fémeknél mint a réz vagy a vas valóban veszélyes tud lenni, mert ilyen formán reaktív gyökökkel kapcsolódva még veszélyesebb oxidatív melléktermékeket képez.
A folyamat jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni mert a nyugati toxikus környezet tele van olyan oxidatív termékekkel, amik ezt a jelenséget katalizálják, nem mellesleg erős cito- és genotoxikus hatással jár.
A szabad réz számontartása a vérben tehát egy lehetséges informatív előjelzője lehet a folyamatnak.
NON-CP szérum réz
Az alap koncepció, hogy a réz legnagyobb százaléka cöruloplazminhoz kötötten kering a vérben, így minden ami nem, az szabad réznek minősítendő. Az ötlet nem rossz, hiszen a legtöbb és legfontosabb rézfüggő folyamatokat CP-n keresztül végzi a réz.
Lévén a vérből való kimutatás elég macerás lenne (habár már van rá labortechnikai megoldás), egy egyszerű számítással meg tudjuk határozni, hogy mennyi a nem-cöruloplazminhoz kötött rézkészletünk. Sőt már ajánlott referencia sávok is kialakultak mellyel visszaigazolhatjuk elegendő CP-rezünk van-e, vagy épp túl sok kötetlen.
Non-CP réz: 5-15ug/dL
Más szakértők százalékos eloszlásban határozzák meg: 5-20%, vagy épp <10%
HOW TO…Non-CP réz kiszámítás
A számított érték meghatározása elsőre egyszerű, mert csak annyi a dolgunk, hogy kivonjuk a CP-hez kötött rézmennyiséget a teljes szérum réz értékünkből.
A legegyszerűbb a valós példán keresztül, három egyszerű lépésben megmutatni:
1, KÖZÖS MÉRTÉKEGYSÉG
A legtöbb európai labor umol/L-ben adja meg a szérum réz értékét, míg g/L-ben a cöruloplazmin mennyiségét. Ahhoz, hogy a kettővel együtt tudjunk számolni meg kell határozni a közös mértékegységet.
Legcélszerűbb ug/dl-es mértékegységet meghatározni, lévén a legtöbb referencia érték és külföldi laborérték is ezzel operál. Ehhez meg kell szoroznunk a szérum réz értékünket (ezesetben 11,6) a réz atomtömegével (63,546), majd elosztani 10-zel, hogy dl-es koncentrációt kapjunk:
SZÉRUM RÉZ: 11,6×63,546/10 = 73,71336 ug/dl
Ezt a lépést könnyedén le lehet rövidíteni az alábbi kalkulátorral.
CÖRULOPAZMIN: 0,21g/L = 21000 ug/dl
Ha nem vagy biztos az átváltásban használd az alábbi megoldókulcsot:
g/L x 100,000 = ug/dL
mg/dL x 1,000 = ug/dL
mg/L x 100 = ug/dL
ug/L / 10 = ug/dL
ng/mL / 10 = ug/dL
2. CP-HEZ KÖTÖTT RÉZ MEGHATÁROZÁSA
A cöruloplazmin teljes tömegnek 3%-át teszi ki a hozzá kötött réz, tehát ebben az esetben:
21000 x 0,003 = 63
3. NEM CP-HEZ KÖTÖTT RÉZ SZÁMÍTÁSA
Teljes szérum réz – Cp-hez kötött réz
73.713 – 63 = 10.713ug/dl
A teljes rézhez viszonyított százalékos eloszlása pedig: 10/73,713×100=13,5%
Tehát a vérben keringő feltételezett nem CP-hez kötött réz: 10.713ug/dl ami teljes szérum réz mennyiség 13,5%-a.
A referenciák 5-15ug/dl-t vagy 5-20%-ot határoznak meg optimálisként, tehát hősünknek látszólag nincs mitől félnie.
Nézzünk meg egy hasonló példát:
- Szérum réz: 20,2umol/L = 128,6ug/dl
CP = 36000ug/dl
- CP réz = 36000 x 0,003 = 108ug/dl
- NON CP réz = 128-108=20ug/dl
NON CP réz % = 15,6%
Mit mutat a NON-CP réz valójában?
Ha kiderülne, hogy a szervezetünkben keringő réz 10-15%-a kötetlen formában garázdálkodik, az bizony aggodalomra adna okot. A kalkulátor ugyanis a NEM-cöruloplazminhoz kötött rezet véli megállapítani, ami nem egyenlő a szabad rézzel.
A réz ugyanis képes számos fehérjéhez (albumin, transzkuperin) kötődni a szérumban, sőt akár aminosavakkal (hisztidin) is képest kötést kialakítani annak érdekében, hogy a szervezet számára nem váljon toxikussá.
Tehát az a réz a hepatocitákban ami nem inkorporálódott cöruloplazminba, hanem epével kiválasztott, részben újra visszakerül a keringésbe, és újra kötést alakít ki valamely transzport fehérjével, aminosavval. Ez egy fontos tulajdonság, és egy félreértett jelenség. A legtöbben ezt a koncepciót nem látják át, akik a nagymennyiségű kötetlen rézről számolnak be.
Magyarabbul, a menő rézkalkulátor pusztán a CP-hez NEM kötött rezet fogja nekünk megmutatni, tehát hogy a többi transzfer proteinhez mennyi réz kötődik. Ez ugyan nem olyan látványos érték, mint a szabad réz meghatározása, de segíthet közelebb kerülni a réz funkcionális eloszlásához a szervezetben.
A kalkulátor határai
Az első példa egy 45 éves férfi laborjából készült, aki számos energiaegyensúllyal összefüggő tünetet produkált, és durva stressztengelyi visszacsatolás zavarokkal küzdött nagyon kevés alvás mellett.
Ebben az esetben 10.713ug/dl vagy 13,5%-os NON-CP rézeloszlás nem is tűnik veszélyesnek, de ha belevesszük, az egyértelmű ferroxidáz aktivitási hiányt és a stressztengely érintettségét, mindjárt rájöhetünk, hogy hol torzít az egyenlet.
Ez egy klasszikus jelenség, ami jól példázza, hogy nem szükségszerűen egyértelműek a laborértékek, még további precíziós számításokkal sem.
A laborok ugyanis nem tesznek különbséget, a rézzel aktivált CP és az inaktív enzim között. Tehát lehet valakinek normálértéken belüli minden rézértéke, mégis alacsony a kapcsolódó enzimaktivitása.
A második eset szintén beszédes lehet, hiszen az a CP és a szérum réz értékek változékonyságáról ad visszajelzést. Egy 37 éves hölgy, krónikus és súlyos higanyterheltséggel, és változóan súlyos hisztamin tünetekkel. Egy rosszabb periódusban készült labor alapján jöttek ki ezek a számok.
Átlagosnak mondott rézértékek mellett határértéken kívüli Non-CP rézértékeket láthattunk: 20ug/dl -> 15,6% (Referencia: 5-15ug/dL -> <10%,)
Amiért érdemes ezeket a jelenségeket kontextusban kezelni, hogy megtudjuk vajon a rézháztartás vélt zavara egy lehetséges ok vagy következmény.
A labor fennmaradó része beszédes lehet ebben a tekintetben:
A higany toxicitás miatt megváltozott HPA visszacsatolás, és a következményes vasháztartási zavar iskolapéldáját láthatjuk. A gyulladásos válaszra úgy a CP mint a szérum réz értékek emelkedéssel reagálhatnak. Hogy ilyen előfeltételek mellett a máj mennyire tudja a rezet megfelelően CP-be pakolni, egy újabb kérdés a filozófusoknak.
A rézértékek abba az irányba mutatnak, hogy a szervezet próbál reagálni a rézigényekre, de toxikus és lehetségesen patogén terhelt körülmények ezt nem könnyítik meg.
Tehát az emelkedett Non-CP réz ok vagy következmény?
Összességében
Az előző részekben körbejárt labordiagnosztikai hiányosságok, és a rézkalkulátor félig-meddig informatív mivolta egy újabb megerősítés, hogy a szervezet rézháztartása NEM egy mennyiségi érték amit hétköznapi referenciákkal meg lehet határozni, pláne nem normálértékek közé szorítani.
Fiziológiás körülmények között a rézhomeosztázis sokkal bonyolultabb mintsem hogy egy laborértékkel megállapítható legyen, sőt a következő részekből majd láthatjuk, hogy az egészséges rézfunkciók megértése még a korszerűbb diagnosztikai eszközökön is bőven túlmutat.
A következő részek tartalmából:
- A „réztoxicitás” laborjellemzői – avagy egyújabb mítosz halála
- Labordiagnosztika haladóknak – ha nem vérből akkor…?
Victor C. Fields
vagyok, funkcionális táplálkozási tanácsadó, életmódszakértő, mindfulness oktató és a Life Protocol életmód program alapítója.
Az engem felkeresők és a programban érdekeltek rendszerint súlyos egészségügyi kihívással keresnek fel, megannyi terápiás irányzattal való próbálkozás után.
